A nyári napforduló időpontjához kötődő Szent Iván-napi népszokások – tűzgyújtás, tűzugrás, tüzes koszorú készítése, ördögűző rítusénekek éneklése – Magyarországon már a 16. században ismertek voltak. Az év legrövidebb éjszakájához fűződő hiedelmek és szokások a mai napig fennmaradtak, illetve a hagyományok ápolásának – az országban ezen az éjszakán tartott rendezvényeknek – köszönhetően felelevenítődnek.
Szombathelyen az 1960-as évek óta kerül megrendezésre a szent Iván-éji Vigasságok, mellyel a régi népszokást idézi fel a város. A rendezvénysorozat a 80-as években pénzügyi okok miatt megszakadt, de 1992 óta ismét megtartják az ünnepet.
Az év leghosszabb napját ünneplő szabadtéri rendezvény hagyományos helyszíne a festői Csónakázótó és annak szigete. A nyári napfordulóhoz kapcsolódó tradicionális rendezvényt minden évben óriási érdeklődés kíséri. Az európai hagyományra épülő nyárköszöntő vigasságra, szórakozásra, a néphagyományok felelevenítésére csábítja az érdeklődőket. A „nyárindító” programok – a népszokásokat felidéző népzenei koncertek néptánccal, tűzugrással, énekkel összefűzve. Szórakoztató szabadtéri zenei és egyéb rendezvények: magyar- és világzenei koncertek, várási komédiások, gólyalábasok, tűzfújók, zászlóforgatók. Gyermekrendezvények: verses-zenés koncertek, színvonalas bábelőadások, régi mesterségek felidézése kézműves-foglalkozások keretében. Szent Iván-napi vásári forgatag kapcsolja össze az öt helyszínen, Szombathely egyik legimpozánsabb rekreációs területén, a Csónakázótó és Tó fürdő környékén zajló eseményeket.

Csodás látványt kínál az érdeklődőknek a nap csúcspontja, a szigetről és a tó vizéről fellőtt
éjféli tűzijáték.
A rendezvény sajátossága a népszokások, tradíciók ápolása. A néptáncegyüttesek, népzenészek előadásaira, a tüzes mutatványokra, a hagyományőrző vásári forgatagra a határokon túlról érkező vendégek is kíváncsiak.
Idén június 19-én ünnepeljük az év legrövidebb éjszakáját.